Nyilt levél dr. Perjési Klára - Perjési Klára,Tisztelt Polgármester,Bizonyára Önt,Andrei Saguna,Lisszaboni Szerzödést,Károlyi Mihály,Joszif Visszarionovics Sztálin,Horthy Miklósnak,Wass Albertnek,Petöfi Sándor,Kiszely István,Második Tanácsköztársaság,Tudományos Akadémiára,Wass Albert,Horthy Miklóst,Fekete-tenger-parti Dobrudzsa,Orasul Stalin-ból,Magyar Állam,Visszaszerezni Észak-Erdélyt,Magyar Autonóm Tartományt,Maros-Magyar Autonóm Tartomány,Különálló Bolyai,Erdélyt Puchner,Nyugati Érchegység,Gottfried Müller,George Bica,Utána Bécsbe,Franz Salmen,Ioan Popazu,Stefan Emilian-Kertész,Colegiul Andrei Saguna,Apáczai Csere János,Borcsa Mihály,Szász György,Jakab János,Vereske János,Benedek András,Szász György István,Buda András,Tiszteletes Szász György,Csere Péter,Román Komité,Bakó Árpád, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Nyilt levél dr. Perjési Klára

2008-10-17 22:57:56, péntek

	Nyilt levél dr. Perjési Klára gyulai polgármesternek 2008.10.18. Tisztelt Polgármester! Megdöbbenve olvasom a hírt, hogy egy újabb szoborral bövül a hazát árulók csonkaországi szoborerdeje! Bizonyára Önt is kész tények elé állította a budapesti helytartótanács, közölvén a határozatot, amit különben mint manapság szokás, minden érdekelt és érintett megkérdezése nélkül hoztak. Tulajdonképpen a román-magyar kormányülés résztvevöinek kellene e nyílt levelet megírni, de ettöl eltekintek, hisz ezen személyek nagy többsége enyhén fogalmazva "magyar szót nem ért" és különben is, a közös határozatot már aláírták anélkül, hogy Andrei Saguna ortodox érsek magyarellenes cselekedeteinek egyáltalán utánanéztek volna (a Lisszaboni Szerzödést is így írták alá, olvasatlanul). Nem marad más hátra, mint lehetöleg az Ön és más, jóindulatú polgár lelkiismeretére hatni. Tudvalevö, hogy Magyarországon még áll a hazát áruló Károlyi Mihály szobra, a hazát kifosztó szovjet hadsereg emlékmüve, Joszif Visszarionovics Sztálin népírtó "generalisszimusz" pedig még mindig Budapest díszpolgára, hogy csak a legismertebbeket említsük. Viszont ugyanebben az országban nem lehet köztéri szobrot állítani a nemzetegyesítö v. nagybányai Horthy Miklósnak avagy csupán magánpénzböl a közelmúlt legnagyobb magyar írójának, gróf czegei Wass Albertnek. Az ereklyés országzászlót sem lehet visszaállítani, hogy egyéb, lerombolt nemzeti kegyhelyünkröl, templomunkról és szobrunkról ne is beszéljünk. Ebben az országban nem lehet Petöfi Sándor szüleit exhumáltatni és DNS-vizsgálattal végre pontot tenni arra a vitára, hogy valóban költöóriásunk hamvait találta-e meg Barguzinban nemzetközi hírü antropológus professzorunk, Kiszely István! Horribile dictu, ezeket a hamvakat idegen országba kellett menteni a mai "Második Tanácsköztársaság" hatalmasságai elöl, nehogy úgy tünjenek el nyomtalanul, mint megannyi, a "Magyar"Tudományos Akadémiára került, a finnugor eredetelméletet megcáfoló történelmi dokumentum. Sajnos, a magát "magyar kormánynak" nevezö illegitim helytartótanács majd minden határozata és cselekedete nemzet- és magyarellenes, ezen felül pedig megosztja és megtéveszti a társadalmat olyannyira, hogy akadnak olyanok is, akik kereszteket döntögetnek, megrongálják az ereklyés országzászlóra emlékeztetö piramist és Wass Albert szobrát, vagy csupán egyszerüen "vitatott történelmi figurának" nevezvén Horthy Miklóst, aláírásukkal tiltakoznak szegedi szobrának felállítása ellen! Nem így a román lélek! Ha a román-magyar kormánygyülés "magyar" résztvevöi egy-két pohár "Murfatlar" bor elfogyasztása után (ami különben egy, a török-tatár-bolgár-orosz vegyes lakosságú, 1878-ban annektált Fekete-tenger-parti Dobrudzsa mára szépen románra tisztított területén termö, Tokajból betelepített szölöfajta nedüje) "szobordöntési módszerekröl" érdeklödnek, meglepö nyílt válaszokkal szembesülhettek volna: Miután a generalisszimusz meghalt, ök nem várták meg az 1956-os népharag szobordöntését, hanem például Brassóban egyik éjszaka szépen bedeszkázták a volt magyar királyi törvényszék (akkortájt pártház) elött álló Sztálin-szobrot és egy nap, egy éjszaka alatt lebontották. Orasul Stalin-ból újra Brasov, azaz Brassó lett. Csupán a Cenkoldalon dacolt még évekig a "Stalin" törpefenyö-felirat az egészséges román nemzeti akarattal és a mellételepített fiatal fenyökkel. De azt is elmesélhették volna, hogy ugyanígy tüntették el egy éjszaka alatt a kolozsvári román opera elött álló hajdani szovjet elmlékmüvet tankostól, katonástól, orosz felíratostól együtt az 1989-90-es fordulat után. Nem tárgyalták a parlamentben, nem akadékoskodtak a "honatyák", hogy vajon mit szól ehhez Moszkva, stb. és nem is népszavaztak... A lényeg: mi a román nemzeti érdek? Ebben egyek voltak mindig, pártállástól, vallástól függetlenül. Mi volt tehát 1948/49-ben a nemzeti érdek? A Magyar Állam gyengítése és a magyar lakosság gyilkolása! Mi volt a nemzeti érdek 1914-ben? A semlegesség! Mi volt 1916-ban? Erdély lerohanása! Mi volt a nemzeti érdek a két világháború között? A nemzetiségek beolvasztása! Mi volt a nemzeti érdek 1941-ben? A németek oldalán visszaszerezni Besszarábiát, Bukovinát, söt Transznisztriát az oroszoktól! Mi volt a nemzeti érdek 1944-ben? Visszaszerezni Észak-Erdélyt, tehát a román király vezetésével letartóztatják Antonescu-t és az oroszok mellé állnak! Mi a kényszerü nemzeti érdek 1946/47-ben? Népidemokrácia, tehát kivégzik Antonescu-t, megpuccsolják a királyt, akit szépen elküldnek értékeivel megrakott vonatával egyetemben nyugatra! Nem volt már rájuk szükség! Mi a kényszerü nemzeti érdek az 50-es évek elején? Szovjet példára létrehozni a Magyar Autonóm Tartományt! Mi a nemzeti éredek 1956 után? Tovább gyengíteni a magyarságot - tehát összevonják a román és magyar iskolákat, egyetemeket (hadd keveredjenek a fiatalok...), megszüntetik a magyar iskolákat Moldvában, az autonóm tartományból immár Maros-Magyar Autonóm Tartomány lesz kiegészítve romántöbbségü vidékekkel (mint pl. Segesvár és környéke), majd a megyésítés ürügyén ezt is megszüntetik. Mi a nemzeti érdek 1989 telén? Ceausescu likvidálása és a rendszer átöltöztetése "demokrata köntösbe"! Mi a nemzeti érdek ezután? Nyugat felé jó fiut játszani! Mindent megígérnek, de csak a legszükségesebbet teljesítik! Különálló Bolyai egyetem nem, de lesz Schiller-Petöfi multikulturális egyetem, amiröl persze mára már mindenki megfeledkezett! Mindent megígérnek, hogy a balga "magyar" lépre menjen és alapszerzödésben biztosítsa továbbra is Erdély megtartását! Jöhet a volt román király hercegnöstöl együtt, a Pelisor vadászkastélyt s egyebeket visszakapja. Jöhetnek az egykor kiárúsított szászok, hisz manapság már kétnyelvü helységfeliratokban gyönyörködhetnek Nagyszeben és Brassó között, amiröl annakidején nem is álmodhattak - igaz, most már egy fia német sem lakik e falvakban. Tovább nem érdemes sorolni és ismételni, de egy holtbiztos: tölük lehetne tanulni nemzetféltést és közös cselekvést! Persze, ehhez akarat is kellene, ami, sajnos, hiányzik a kék rongyokba öltözött Budapesten! Ezzel ellentétben több, mint valószínü, Bukarest csupán a kék lepedöt terítette magára, amit annál könnyebben le lehet dobni, ha majd a "nemzeti érdek" megkívánja! Nó, de ne kalandozzunk nagyon el, nézzük meg, mit is csinált ez az Andrei Saguna? 1848 öszéig kiváró politikát folytat, majd azután Peströl visszamegy Erdélybe. Ezidötájt veti az ellenforradalom katonai kormányzat alá Erdélyt Puchner által és adják ki a román vezetök a jelszót: "kiírtása azon ellenségnek, aki árthat". Saguna megtagadja a magyar államférfiak kérését egy békéltetö körlevél közzétételére és híveit a császári parancs követésére szólítja fel! A népfelkelés irányításával megbízott román Komité, aminek Saguna is tagja, az "istentelen pogányok" , értsd magyarok ellen szólít harcra. Ezáltal elindul az a példátlan öldöklés, aminek eredménye többek között a Nyugati Érchegység magyarságának a kiírtása. Puchner megbízásából a Havasalföldön állomásozó orosz megszálló csapatokhoz utazik 1849 januárjában Gottfried Müller tanárral, George Bica kereskedövel és egy brassói szász szenátorral és ott a román és szász nemzet nevében oltalmat kér és behívja Erdélybe a cári sereget, miközben a román parasztok öldösik a magyarokat! Utána Bécsbe és Olmützbe megy, ahol emigráns társaival egyetemben kérvények egész sorával fordul az uralkodóhoz és a bécsi kormányhoz, kérvén a románok "önálló nemzetté" való egyesítését és román nemzeti közigazgatást. A szabadságharc bukása után, miközben az aradi tizenhárom tábornokot, valamint csupán Erdélyböl kb. 72 honvédtisztet és 25 polgári személyt ítélnek halálra és végeznek ki, Saguna ünnepi külsöségek között veszi át a legmagasabb császári kitüntetéseket Franz Salmen szász comes-szel egyetemben, majd 1852-ben bárói rangot is kap. Az 1861. február 11-én kezdödö gyulafehérvári konferencián ültek össze elöször Erdélyben a magyar, szász és román politikusok többek között az unió és a 48-as választótörvény ügyében. Az egyetlen uniópárti románt ekkor Saguna hazaküldi, hogy részükröl egységes legyen a szavazás. 1863 május elején a román nemzeti követeléseket tartalmazó folyamodványt és a császárhoz intézett köszönö felíratot a Saguna vezette küldöttség viszi Bécsbe, ahol Bécs város vezetése és a miniszterek jóindulatú fogadtatásban részesítik. 1865 november 19-én a kolozsvári uniós országgyülés 166 szavazattal (köztük 4 román és 6 szász) 55 ellenében (29 román és 26 szász) elfogadja a magyar indítványt, persze Saguna ekkor is ellenzi ezt és külön román kisebbségi állásfoglalást csatoltat a dokumentumhoz. Ezek ismertebb magyarellenes cselekedetei, de ne feledjük a legfontosabbat: papok százait tanítja, neveli és irányítja a román honfoglalás érdekében Erdélyben, hisz az ortodox papok mondták nap mint nap a román tömegeknek, mit kell cselekedniük és mikor. Közéleti tevékenysége is a románság magyarországi térhódítását szolgálja. Személyesen hozza le Bécsböl a brassói román gimnázium építését engedélyezö legmagasabb jóváhagyást, amit azzal ért el, hogy vállalta, egyháza10 éven keresztül biztosítani fogja 6 tanár teljes fizetését! Miután ez a tíz év is eltelt, a két román fejedelemség vezetö köreitöl ígényel és kap 500-500 arany évi támogatást, elutasítva a magyar kormány anyagi támogatását, hisz ez esetben a budapesti tanügyminiszter beleszólhatott volna a tanárok kinevezésébe! Saguna 1852. szeptember 17-én rakja le a gimnázium alapkövét. Ioan Popazu esperes utasítására, aki a jövöre is gondolt, az építész, Stefan Emilian-Kertész jóval nagyobb épületet tervezett az akkor szükségesnél. Így válik ezen intézmény a dél-erdélyi románság szellemi központjává, lévén ma is Brassó egyik legjobb oktatási intézménye, ami büszkén viseli homlokzatán alapítója nevét: "Colegiul Andrei Saguna". Üres építési telket csupán a várfalon kívül találtak, ezért az intézmény ma is farkasszemet nézve áll az egykori vártoronnyal, az úgynevezett Katalin-kapuval szemben. Nó, de nézzük csak meg, kik és kiknek a gyerekei illetve utódai jártak ebbe az oktatási intézménybe? A szász belvárostól északra levö városrészt magyarok lakták, a déli, hegyes peremterületet ("Bolgárszeg") pedig az ortodox bolgár-görög betelepülö kereskedök elrománosodott és románokkal összeolvadt utódai. Tudvalevö, hogy Brassó a Barcaság központja, a körülötte fekvö magyar falvak (Hétfalu, azaz: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Pürkerec, Zajzon és Tatrang; valamint Barcaújfalu, Krizba és Apáca - Apáczai Csere János szülöfaluja) pedig a város alattvalói voltak, evangélikus hitü lakóit pedig barcasági csángóknak hívják. Tehát kiknek a fiai tanultak ebben a gimnáziumban? Idézzük hát az 1848 december 23-i események egy részét Borcsa Mihály tanító (1824-1913) feljegyzéseiböl: "Úgy történt, hogy az ellenségeskedések megkezdésével a szászok és románok, legalábbis egy részük, az osztrákok oldalára pártoltak. A hétfalusi románok, kik elég nagy számban voltak egy darabig csendesen viselkedtek, várván, hogy merre döl el a harc. Közben azonban többek jöttek át az Ókirályságból, s a papok ( !! ) és tanítók uszítani kezdték a népet, hogy itt az ideje a magyar rablánc lerázásának, s a nagy román eszmék megvalósításának. Sokan fel is ültek nekik, s így megtörtént, hogy eröszakoskodások, túlkapások fordultak elö. Közben a háromszékiek, hírül vévén az eseményeket, Sárosi néhány huszárral átrándult Hétfaluba, s pár románt, akire panasz volt, felhúzatott, s ismét visszament oda, ahonnan jött. Bár ne tette volna, mert ez a végsökig felböszítette a román lakosságot, s emlegetni kezdték, hogy írmagul sem hagynak egyetlen magyart sem.(.....) Valóban így is történt. Karácsony szombatján (ekkor éri el a falut a Fogaras-Szunyogszék-Feketehalom-Brassó útvonalon haladó román népfelkelö sereg) hirtelen rettenetes ordítás rázkodtatta meg a levegöt, a Deresztye felöl hatalmas sereg román rontott a védtelen csángókra. Elmenekülni alig jutott ideje egy néhánynak, s aki tudott, kerteken, mezökön keresztül rohant a hegyek és Malomdombok közé, a Köhavas rengetegeibe, hogy bár életüket megmenthessék. De sokuknak ez nem sikerült, s mintegy 50 magyar esett a dühöngés áldozatául az egész Hétfalu területéröl, köztük a derék Szász György hosszúfalusi lelkész is, kit az otthonában szúrtak le..." Íme a decemberi események, illetve a "véres karácsony-szombat" egy-két áldozatának sorsa a korabeli feljegyzések alapján: Bácsfaluban: 1. Jakab János falnagy, 59 éves. Ágyában betegen fekve lövetett meg. 9. Vereske János, 40 éves. A házból kihúzták a mostani állami iskolatelek elé és lelötték, dacára annak, hogy felesége 30 forintot adott váltságul. 14. Ifj. Benedek András, 19 éves. Szekéren menekült, de a Tiszás erdö alatt a szembe jövö száguldó román lovasok agyonlötték. Türkösben: 21. Ifj. Szász György István, 17 éves. 28. Buda András, 75 éves. Eröszakos halállal, mindkettöt lelkész nélkül temettettek el. Hosszúfaluban: 34. Tiszteletes Szász György, ág. Evang. Lelkész, 77 éves. Eröszakos meggyilkoltatás által 1848. december hó 14-én. Szájhagyomány szerint egy öntött vaskályhát izzóra hevítvén, arra tették, míg kiadta lelkét, pénzt nem adhatván. (Valószínüleg e gyilkosokat köti fel Sárosi a huszárjaival). Tatrangon: 46. Csere Péter, 46 éves, a malom árkába folytották. Eddig az idézetek. Ezeknek a népírtó gyilkosoknak fiai és unokái tanultak az Andrei Saguna érsek által alapított gimnáziumban. Az általa taníttatott, nevelt és irányított ortodox papok, illetve a Román Komité, aminek ö is tagja volt, buzdította a román népet a magyarok kiírtására. Ö és cinkostársai érvénytelenítik egyoldaluan, a magyar nép megkérdezése nélkül román részröl a III. Balázsfalvi népgyülésen a Kolozsváron mindhárom nemzet által elfogadott uniót Erdéllyel és mondják ki az osztrák alkotmány kiterjesztését Erdélyre. Ennek az érseknek kezéhez közvetetten magyar vér tapad! Ezért tisztelettel kérem, gondolja meg, hogy kézbeveszi-e az alapköletétel végett a kömüveskanalat! 2008. október 17-én. v. szárazajtai Bakó Árpád

0 komment , kategória: Általános

Címkék: legismertebbeket, alapszerzödésben, generalisszimusz, gyönyörködhetnek, eröszakoskodások, megvalósításának, polgármesternek, multikulturális, tanügyminiszter, érvénytelenítik, transznisztriát, feljegyzéseiböl, helytartótanács, szembesülhettek, visszarionovics, mellételepített, lelkiismeretére, meggyilkoltatás, választótörvény, cselekedeteinek, eredetelméletet, ellenforradalom, magyarországon, nemzetegyesítö, megfeledkezett, tulajdonképpen, vadászkastélyt, állásfoglalást, szobordöntését, beleszólhatott, legfontosabbat, elrománosodott, letartóztatják, peremterületet, visszaszerezni, kitüntetéseket, újabb szoborral, hazát árulók, budapesti helytartótanács, román-magyar kormányülés, közös határozatot, hazát áruló, hazát kifosztó, legismertebbeket említsük, közelmúlt legnagyobb, ereklyés országzászlót, hamvakat idegen, finnugor eredetelméletet, társadalmat olyannyira, ereklyés országzászlóra, román lélek, román-magyar kormánygyülés, Perjési Klára, Tisztelt Polgármester, Bizonyára Önt, Andrei Saguna, Lisszaboni Szerzödést, Károlyi Mihály, Joszif Visszarionovics Sztálin, Horthy Miklósnak, Wass Albertnek, Petöfi Sándor, Kiszely István, Második Tanácsköztársaság, Tudományos Akadémiára, Wass Albert, Horthy Miklóst, Fekete-tenger-parti Dobrudzsa, Orasul Stalin-ból, Magyar Állam, Visszaszerezni Észak-Erdélyt, Magyar Autonóm Tartományt, Maros-Magyar Autonóm Tartomány, Különálló Bolyai, Erdélyt Puchner, Nyugati Érchegység, Gottfried Müller, George Bica, Utána Bécsbe, Franz Salmen, Ioan Popazu, Stefan Emilian-Kertész, Colegiul Andrei Saguna, Apáczai Csere János, Borcsa Mihály, Szász György, Jakab János, Vereske János, Benedek András, Szász György István, Buda András, Tiszteletes Szász György, Csere Péter, Román Komité, Bakó Árpád,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]